Itt a fordulat, ez már nem az összeszerelő üzemnek csúfolt ország
Nem alaptalan a kijelentés, amely szerint Magyarország összeszerelő üzem, de sokan – amikor hangot adnak többnyire kritikus véleményüknek – elfelejtik hozzátenni azt, hogy a külföldi tulajdonú, elsősorban multinacionális vállalatok nélkül talán kevéssé lenne jelen az ipar számára rettentően fontos tényező: az innováció – mondta az Indexnek Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.
ÉS VALÓBAN: EGY GÉPSORT HIÁBA TELEPÍT UGYANAZ A CÉG VILÁGSZERTE, AZ EGY KICSIT MÁS LESZ KÍNÁBAN, MÁS NÉMETORSZÁGBAN, ÉS MÁS LESZ MAGYARORSZÁGON IS.
Az optimalizációs folyamatok elkerülhetetlenek, azok pedig hatással vannak az új gyárak működésére is. A szakember szerint valahogy így alakul ki egy szervezet életében a belső innováció. Igaz ez akkor is, ha a magyar szakemberek nem feltétlenül fejlesztenek ki egy forradalmi technológián alapuló új eszközt, viszont akkor, amikor lehetőségük nyílik rá, a gyártásra, az optimalizálásra vonatkozóan mindent megtesznek azért, hogy az adott termék a lehető legjobb legyen.
Ipar és innováció kéz a kézben jár
A Magyar Suzuki Zrt.-t 1991-ben alapították. A japán többségi tulajdonban lévő autógyár révén több mint harminc éve jelen van Magyarországon az autógyártás, amelyre az egész nyugati ipar támaszkodik. A szegmens még a válság alatt is növekedésben maradt, az újautó-piac a januári 2,8 százalékos növekedés után februárban már 3,2 százalékkal nőtt – derült ki a Datahouse adataiból. Több mint 18 ezer új autó kapott rendszámot január és február hónapban, ami 3 százalékos bővülésnek felel. Konkoly-Thege Máté szerint ez a statisztika is hűen tükrözi, mennyire fontos, hogy e márka jelen van hazánkban. És akkor a győri Audiról és a kecskeméti Mercedes-gyárról nem is beszéltünk.
Ha valós képet szeretnénk kapni, érdemes egy friss beruházást, illetve annak az iparra gyakorolt hatásait megnézni a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője szerint. Felidézte, hogy az éppen épülő debreceni BMW-gyárnál tavaly év végén jelentették be, hogy az autógyár mellett akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoznak, amellyel együtt a beruházás összértéke az eredetileg tervezett 400 helyett 800 milliárd forint lesz. Az üzem felépítése ötszáz új munkahelyet teremt azon felül, amiről eddig tudtunk, és amelyhez az állam – amely más projektkeretben is jelentős összegeket hitelezett meg a magyar vállalkozások számára – 13,5 milliárd forint támogatást nyújtott. Emellett a cégvezető szerint kiemelendő, hogy a felépült gyár már teljesen elszakad majd a fosszilis energiahordozók használatától, ráadásul az autóipari konszern hazánkba telepíti elektromobilitási stratégiájának szívét is, hiszen ebben az üzemben kezdődik az első teljesen elektromos platformjuk gyártása, itt állítják elő a modellekbe kerülő akkumulátorokat is.
EGYES BECSLÉSEK ALAPJÁN 2030-RA AZ ÚJAUTÓ-ELADÁSOK 60 SZÁZALÉKÁT MÁR AZ ELEKTROMOS JÁRMŰVEK TESZIK MAJD KI, EZZEL AZ ELEKTROMOS AKKUMULÁTOROK IRÁNTI IGÉNY 5600 GIGAWATTÓRÁRA FOG NŐNI.
„Mindez azért is fontos, mert ezek mellett számos – műanyagipari – vállalkozás is megkezdte az egyeztetést arról, hogy a BMW-gyár mellé települne, és az általa gyártott termékekkel kiszolgálná a várhatóan egyre inkább erősödő keresletet. A Thege-Plastic képviseletében én is előrehaladott tárgyalásokat folytatok több ilyen üzemmel. Mindezen hatás pedig megmutatkozik majd a munkahelyek növekvő számában, a GDP növekedésében, a magyar gazdaság lendületében” – jelentette ki Konkoly-Thege Máté.
Fókuszban a munka hozzáadott értéke
Ha már az autóipar jelentős márkái, a műanyagipari szakember szerint érdemes megjegyezni, hogy a szomszédos országokban is hasonlóan gondolkodnak, amikor az autóipar és az innováció kapcsolatáról esik szó. A kínai tulajdonban lévő Volvo a negyedik technológiai központjának létesítésére készül, amelynek helyszíne Krakkó lesz. A döntés hátterében a hozzáértők szerint az áll, hogy a lengyel városban igen élénk a telekommunikációs szektor, de kellőképp vonzók az ott jelen lévő további technológiai cégek is. A szoftverfejlesztők, a mérnökök és a tesztelők toborzása már el is kezdődött, akik különböző biztonsági megoldásokon és a fedélzeti számítógépek funkcióin dolgoznak majd.
Hogy miért érdekes ez számunkra? Konkoly-Thege Máté úgy véli, az említett autóipari beruházások jelentősége a munka hozzáadott értékében mutatkozik meg. „A járművek és alkatrészek gyártása helyett ugyanis komoly szakértelmet igénylő fejlesztés zajlik majd az új létesítményekben, ami az elektromos átállásban is segíti majd a márkákat” – állapította meg.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az alacsonyabb szakmai színvonalú, főleg szerelői feladatok ellátására szakosodott üzemek jelenléte a lengyel ipartól sem idegen. Például tavaly decemberben a Mercedes jelentette be, hogy elektromos kisteherautókat összeszerelő üzemet épít, míg néhány hónappal korábban, júliusban egy akkumulátorokban használatos rézfóliákat gyártó szervezet döntött a lengyelországi befektetés mellett.
Az ilyen és ehhez hasonló beruházásokat szeretné a magyar kormány is az országba csábítani, részben ezért épülnek a sokat és sokak által vitatott akkumulátorgyárak is. Ennek hatására ismételten felerősödtek azok a kritikus hangok, amelyek szerint Magyarország csak egy nagy összeszerelő üzem, pedig ez igen félrevezető állítás
– vont mérleget lapunknak a Thege-Plastic első embere.
Megéri külsős cégeknek kiadni a munkát
Érdemes a kérdéskört a kifizetett munkabérek szempontjából is áttekinteni. A cégvezető kiemelte: a külföldi tulajdonban álló, de Magyarországon is leányvállalattal rendelkező cégek által fizetett bérek és egyéb juttatások nagyjából kétszeresét teszik ki a belföldi vállalatokénál. Úgy véli, egy multinacionális nagyvállalat termelékenységi előnye is nagyobb, amelynek köszönhetően extraprofitra tesz szert, továbbá ezen külföldi üzemek nélkül az átlagos bérszínvonal is a jelenleginél egyértelműen alacsonyabb szinten állna.
A külföldi cégeknek régóta megéri külsős vállalatoknak kiadni például
- a mérnöki munkát,
- a fejlesztést,
- a logisztikát,
mert az ezeken a területeken adható munkabér nálunk kedvezőbb, ráadásul a magyar szakemberek megbízhatóak és rendkívül rutinosak.
Konkoly-Thege Máté elsősorban a gyárak, üzemek menedzsmentjével, valamint azok működtetőivel áll szoros kapcsolatban. Meggyőződése, hogy a szükséges technológia adaptálásához mély és komoly szakmai tudás, tapasztalat szükséges. Ennek biztosításához egyaránt szükség van a hatékony felső vezetésre és a gyártósorok melletti munkatársakra is.
Azt szoktam mondani, hogy a menedzsment a vállalkozásunk feje, a fizikai dolgozók pedig a kezei. Igen ám, de mi van a kettő között? A gerinc, amelyet a már említett mérnökökből, fejlesztőkből álló réteg alkot
– állapította meg. Hozzátette: lehet, hogy nincsenek olyan világraszóló termelőipari vagy elektronikai márkáink, mint a németeknek a Siemens, a cseheknek a Škoda vagy a hollandoknak a Philips, de értékelnünk kell az olyan „egyszerűbb” megoldásokat is, amelyek például arra irányulnak, hogy egy eszköz könnyebb legyen, vagy ne melegedjen fel jobban használat közben. Legyen szó a termelésre vonatkozó belső innovációról vagy akár valamely automatizációs megoldásról, a mögötte álló mérnöki csapat elévülhetetlen érdemeket szerez nap mint nap.
A felsorolt példák is azt támasztják alá a cégvezető szerint, hogy:
több tiszteletet a magyar szakembereknek! Ne süssük rájuk a bélyeget, mely szerint ők csak egy összeszerelő üzem működéséhez szükséges humán erőforrások!
(Borítókép: Konkoly-Thege Máté. Fotók: Papajcsik Péter / Index)